A só a vidék névadója. Orbán Balázs híres munkájában, a Székelyföld leírásában azt mondja, annyi itt e nélkülözhetetlen kincs, hogy egész Európa szükségletét fedezni tudná. Korond - Parajd - Szováta környékét magába foglaló tájegység nevét tehát a sótelepeiről kapta. "Só vidéke" alakban már az 1700-as évekből származó írásos dokumentumokban olvasható.
A Sóvidéki-medence alatti kősórétegek kialakulása a miocén középső szakaszára esik (mintegy 15 millió éve). Ekkor a sekély beltenger elzáródott az ősi, közép-európai Thetys-től, és az erős párolgás következtében a tenger vize elpárolgott, a só pedig megmaradt. Az óriási kenyérhez hasonló parajdi sótömzs vastagsága kb. 2700 m, 3 milliárd tonna kősót tartalmaz, ami több mint negyven évig biztosíthatná a Föld lakosságának sószükségletét.
A Sóvidékhez hasonló méretű sóhegyet mindössze egyet találunk Európában (Spanyolországban). A szovátai Sóhegynek a felszínén mért legnagyobb hossza 1,6 km, átlagos szélessége 0,5 km, így felszíni felülete 0,8 km2.